Hátterek-témák   |   Követséginfó   |   Gasztronómia   |   Feng Shui   |   Füstölők   |   Fűszerek   |   Kézműves anyagok   |   Gyógynövények   |   Ásványok   |   Vallás   |   Tea   |   Illóolajok   |   Jóga  


Kínáról
      |   A holdújév időpontjai   |   A kínai amulett   |   A kínai olvasó   |   Oroszlán kínában   |   A kínai pénz   |   A kínai ünnep   |   Napernyő   |   A nevető Buddha   |   Gan Ying   |   Holdújév   |   A kínai Holdújév   |   Kínai harangok   |   Kínai írásjegyek   |   A kínai vendéglő szindróma   |   Liu He Ba Fa Chuan   |   Mandarinkacsa   |   Mount Everest   |   Ópium   |   Patkány   |   Páva   |   Sárkánykirály   |   Taijiquan   |   Teknős   |   Tigris   |   Triádok   |   Trigramm   |   Wushu   |   Yang   |   Yin   |   Zodiákus   |

A KÍNAI ÜNNEP (jieji)


A legtöbb, ma is élő hagyományos kínai ünnep alapját valamely ősi rítusban, szertartásban kell keresni, melyekben fontos szerepet játszott a mitológia, kozmogónia. Az ünnepek közt találni olyat is melyek valamilyen történelmi eseményhez vagy személyhez fűződnek. Az ünnepek jelentős részét a vallási ünnepek alkotják, melyek közt a legjelentősebbek a buddhizmushoz illetve a taoizmushoz fűződnek. A hagyományos ünnepek mindegyike a holdnaptárhoz kötődik, időpontját eszerint adják meg. A Tavaszünnep (Chun Jie) a holdnaptár szerinti újév napja, a legjelentősebb a hagyományos ünnepek közt. A családok igyekeznek minden Tavaszünnepet együtt tölteni. Ilyenkor szokás áldozni (áldozattétel) házi tűzhely szellemének. Az ünneplés sorozatot petárdadurrogtatás kíséri, a ház, lakóhely megfelelő helyeire boldogságot, jólétet és szerencsét kívánó feliratokat helyeznek el. Az újévi ünnepségsorozat záróeseménye a Lampionok Ünnepe (lámpa). A 2. holdhónap 1. napján szokás volt gabona-, dinnye-és egyéb magvakkal megtöltött zacskót ajándékozni. Így kívántak egymásnak számos utódot az emberek. A 2. holdhónap 15. napja Laozi születés napja. De nemcsak a taoisták ünnepeltek ezen a napon, hanem a buddhisták is, hiszen ezt a napot tartják Buddha nirvánába jutásának napjának is. A "Verőfény Ünnepe" (Jing Ming Jie) vagyis a kínai Halottak napja a 3. holdhónap 15. napjára esik. Ilyenkor szokás felkeresni a családi sírokat és azokat letakarítani, lesöpörni (saomu). A 3. holdhónap 28. napján Délkelet-Kína minden városában megünnepelték a Keleti Poklok Szent Császárának ünnepét. A 4. holdhónap 8. napja Sákjamuni Buddha születésnapja. A Sárkánycsónak fesztivált az 5. holdhónap 5. napján rendezik meg. Ezt a napot egyébiránt különösen baljóslatúnak tartották, ez volt ugyanis az öt kártékony állat napja (méreg, az öt). A 7. holdhónap 7. napján van a Szövés Ünnepe, valamint ez a Pásztorfiú és a Szövőlány találkozásának ünnepe is. Az Őszközép Ünnepe (Zhong Qiu Jie) a 8. holdhónap 15. napjára esik, ilyenkor szokás éjszakai kirándulás során a teliholdban gyönyörködni, és a hold tiszteletére hold alakú süteményt (yüeping) készíteni és enni. A 9. hónap 9. napjára eső krizantémok Ünnepe. Megjegyzendő, hogy a császárkori Kínában Konfuciusz születésnapját (a mi időszámításunk szerint augusztus 23) is megünnepelték. Nem kevésbé jelentősek a családi ünnepek, melyek közül a legfontosabbak, a születéshez (születésnap), az esküvőhöz (házasság) és a temetéshez kapcsolódnak.

 
 
 Forrás; http://www.terebess.hu/keletkulturinfo

 
 
2018. November 18.
Jenő
  Keresés:
     
  Bejelentkezés:
Név:  
Jelszó:  

Regisztráció
Hirdetés

Hirdetés

  © 2018. Oriental Art Kft. MÉDIAAJÁNLAT | KAPCSOLAT | NYILATKOZAT | MÚZEUMOK | KÉP ÉS IRODALOM | OLDALTÉRKÉP Készíttte: InterPont Plus Kft.