Hátterek-témák   |   Követséginfó   |   Gasztronómia   |   Feng Shui   |   Füstölők   |   Fűszerek   |   Kézműves anyagok   |   Gyógynövények   |   Ásványok   |   Vallás   |   Tea   |   Illóolajok   |   Jóga  


Tajpej
Tajpej

Tajpej a Kínai Köztársaság de facto fővárosa Tajvanon. Ez a város a Kínai Köztársaság politikai, kereskedelmi, tömegkommunikációs, oktatási és pop-kulturális központja, és manapság széles körben az ún. „Gamma világvárosok” közé sorolják. 

Földrajza
A város a Tajvan északi részén elterülő Tajpeji-medencében fekszik. Délről a Xindian folyó, nyugatról a Tamsui folyó határolja. Az északi negyedek (Shilin és Beitou) a Keelung folyótól északra fekszenek és a Yangmingshan Nemzeti Parkkal határosak.
A vulkanikus Datun hegységhez tartozó Cising-hegy (1120 m) a legmagasabb a Tajpeji-medencét körülvevő hegyvidéken.
A Datun-hegy legmagasabb pontja 1092 méterrel emelkedik a tengerszint fölé, a Yangmingshan Nemzeti Park részeként, a város északnyugati részén található. A vulkáni tevékenység testközelből megfigyelhető hőforrásainak és az ún. fumarolaknak köszönhetően.
Az éves átlaghőmérséklet 23,6°C, a nyári átlag 29,4°C, a téli átlag pedig 14,9°C.
A csendes-óceáni tájfunok gyakori előfordulási időszaka május és november közé esik. 

Története
A Tajpeji-medenceként ismert vidék a 18. századig a ketagalan népcsoport otthona volt, kínai hanok csak 1709-ben kezdek itt letelepedni, majd a 19. század végére a hely a Tajvan északi részén élő hanok központjává vált. Ezen a területen több kisebb település is feküdt, közülük ekkorra nőtt meg a jelentősége a külföldiekkel történő kereskedelemre kijelölt Tamsui kikötőjének is, a gazdasági fellendülés elsősorban a kikötőnek és a tea kivitelének volt köszönhető. 1875-ben Chengnei (a belső város) néven egyesült két virágzó település, Bangkah és Twatutia. A tartományi határmódosítással területileg megnövekedett Tajpeji prefektúra székhelyévé vált, itt emelték a kormányzati épületeket. A régi Tajpej városfalai és kapui
A szomszédos Tajpej csak egy vidéki, ideiglenes megyeszékhely volt, de 1894-ben hivatalosan is Tajvan fővárosává tették.
Az első kínai-japán háború eredményeként a Kínai Császárság átengedte a szigetet a Japán Birodalomnak 1895-ben. A japán gyarmati kormányzat Tajpejben rendezkedett be, japán neve pedig Taihoku lett. 

A japán uralom alatt, 1920-ban csatolták hozzá Bangka, Dadaocheng és Chengnei városát több, kisebb településsel együtt, majd 1938-ban a keletre fekvő Matsuyama-t.
Miután a japánok vesztesen kerültek ki a II. világháborúból, a sziget visszakerült Kínához, Tajvant a kínai nacinalisták, a Kuomintang csapatai szállták meg.
1949. december 7-én Csang Kaj-sek Tajpejt tette meg a Kínai Köztársaság ideiglenes fővárosává, miután a kommunisták kiszorították csapatait a szárazföldi Kínából.
(A Kínai Népköztársaság a mai napig úgy tekint Tajpejre, mint Tajvan nevű tartományának megyeszékhelyére)
1968-ban csatolták hozzá Shilin, Beitou, Neihu, Nangang, Jingmei és Muzha településeket.
1990-ben alakult ki jelenlegi, 12 kerületből álló szerkezete. 

Közigazgatás
Tajpej megye, az általa övezett Tajpej városa és a szomszédos, vele összenőtt Keelung alkotja a Tajpeji Fővárosi Körzetet, de a várost és a körzetet külön, különböző helyi kormányzati testületek által igazgatják. Tajpej városa egy különleges helyhatóság, amelyet közvetlenül a Kínai Köztársaság (ROC) központi kormányhivatala igazgat, Tajpej megyét és Keelung városát pedig Taiwan tartomány részeként kormányozzák. Ennélfogva a Tajpej kifejezést - főleg a közbeszédben - az egész fővárosi körzet megjelölésére használják, míg helyesen a Tajpej városa kifejezés utal csak kimondottan a városra. 

Gazdaság
A városban működő fontosabb iparágak közé tartozik az elektromos és elektronikus felszerelések gyártása, textilipar, fémipar, hajóépítés és motorkerékpár gyártás.
Tajvan fővárosaként Tajpej az ország ipari, pénzügyi központja és a gyors gazdasági feljlődés egyik motorja, miközben mára a világ egyik legjelentősebb high-tech technológiai központjává vált. Az úgynevezett délkelet-ázsiai Kis Tigrisek közé tartozó ország felvirágzása a városból indult az 1960-
as években, a nagy számú külföldi befektetőknek köszönhetően. Tajpej pénzügyi erejét jelzi, hogy a világ egyik legnagyobb tőzsdéje működik a városban, melynek forgalma 1999-ben 500 milliárd US$ volt.
A gazdasági fejlődés egyik jelképét, a Taipei World Trade Centert 1985-ben nyitották meg.
A város modern pénzügyi központja a Xinyi negyedben található, irodaházakkal, szállodákkal, konferenciaközpontokkal
Ma a világ több, mint 100 vezető tajvani és multinacionális cégének helyi vagy regionális központja a városban található. 

Közlekedés
A nemzetközi repülőjáratokat a Taoyuan International Airport fogadja, míg a város középső részén fekvő Songshan Airport jórészt a belföldi járatokat.
Tajpej tömegközlekedésének gerince a Metro Taipei (más néven Mass Rapid Transit, MRT). A nagyrészt föld alatt futó hálózat kétfajta vonalakból áll: hagyományos metróvonalakból és - szintén a jórészt a föld alatt futó - villamosvonalakból. 

A városi gyorsmetró (Taipei Rapid Transit System, TRTS) a valaha megépített egyik legdrágább tömegközlekedési konstrukció, melynek csak a kezdeti szakasza 18 milliárd US$-ba került. Ezért cserébe a metropolisz egyik végéből a másikba történő utazás korábbi több, mint három órás időtartama hatvan perc alá csökkent. Segítségével csökkent a zsúfoltság is, a megállók hatására egész városrészek születtek újjá és a turisták felfedezték az olyan, Tajpej szélein fekvő városokat is, mint például Danshui. A hálózat 2007-re már 7 vonalból állt, ami összesen 77 km-nyi alagutat és 69 állomást jelent, napi 1 099 468 utassal. 

A Tajvani Főpályaudvarnál (Taipei Main Station) fut össze a városi buszközlekedés, a metró, a tajvani vasút és a Tajvani Gyorsvasút, ezzel a város egyik meghatározó tömegközlekedési csomópontja.
A Tajvani Gyorsvasút 2007-ben indult útjára, az expresszvonal végigfut az egész országon, 60%-kal csökkentve a menetidőt a hagyományos vonatokhoz képest. 

A városi buszhálózat Tajpej azon részeit fedi le, melyeket a földalatti nem érint. Egyes buszokon felszálláskor, másokon leszálláskor kell fizetni. A helyi bérletet, mely érvényes a buszokra és a földalattira is, ellenőrzésre elő sem kell venni, elég áthaladni velük az állomások kapuin, vagy a buszok ellenőrző szenzorai előtt. 

A városi rendszer része a 2007. július 4-én átadott Maokong Gondola, a panorámás kabinokból álló felvonó a Tajpeji Állatkertet köti össze a Zhinan templommal és Maokonggal.
Tajpejben mindenütt találkozhatunk motoros robogókkal (mint ahogyan egész Tajvanon). Ezekre nem vonatkozik a tajvani közlekedési szabályzat, sőt, egy mai napig élő joghézag miatt egy robogó és egy másik jármű közötti balesetnél automatikusan a másik jármű vezetője a vétkes. 

Nevezetességek és látnivalók
A városi gyorsmetróval (Metro Rapid Transit System, MRT) szinte minden fontosabb nevezetesség könnyedén elérhető. Mind a földalatti, mind a felszíni tömegközlekedés turistabarát, a megállók neveit angolul és kínaiul is feltüntetik, valamint mindkét nyelven bemondják. A városi hálózat jól szervezett, jól kiépített, és olcsónak mondható. A város rendelkezik a világ legnagyobb internet-lefedettségével, Tajpejben több, mint 20 000 Wi-Fi hot spot található. 


A Taipei 101 nevű felhőkarcoló, 2009-ig a világ legmagasabb, befejezett felhőkarcolója, mely a város jelképévé vált a maga 101 emeletével (magasság tekintetében 2007. július 21-én megelőzte az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Dubajban található, még építés alatt álló Burdzs Dubaj). A 449 méter magas épület büszkélkedhet a világ leggyorsabb toronyházi liftjével is, melynek sebessége 60,4 km/h. 

A Csang Kaj-sek Emlékcsarnok a Kínai Köztársaság (ROC) korábbi elnöke, Csang Kaj-sek előtt tisztelgő elmékmű. Hosszas viták és tiltakozások után nevezte át 2007. május 19-én a hivatalban lévő tajvnai elnök, Chen Shui-bian. Új neve National Taiwan Democracy Memorian Hall. Az elmékmű hatalmas parkjában, illetve a hozzá tartozó hatalmas téren található a Tajvani Nemzeti Színház, valamint a Nemzeti Koncertcsarnok. 

A Zhongzhen negyedben található Elnöki Palota (korábbi nevén Chieh Shou Hall) 1950 óta a mindenkori államelnök székhelye. A japán megszállás alatt (1895-1945) a szigetet irányító kormányzó lakta. 

A Szun Jat-szen Emlékcsarnok
Szun Jat-szen-t tartják a köztársaság megteremtőjének, ő a „forradalom atyja”, a Csing-dinasztia bukása utáni első elnök. Az emlékére emelt épületet 1972. május 16-án adták át. Napjainkra többcélú intézménnyé vált, a tajvaniak egyik kulturális, oktatási és közösségi központja. Rövid sétára található a Taipei 101-től. 

Éjszakai piacok és a bevásárlónegyed

Tajpejben sok az úgynevezett éjszakai piac, ezek közül is a leghíresebb a Shilin. A Shilin piac estére zsúfolásig megtelik. Tajvanon a éjszakai piacok rendszerint délután 4 körül nyitnak, amikor az iskolások indulnak hazafelé, a piaci csúcsidő este 8 és 11 között van. Az üzletek hajnali 1 és 2 között zárnak.

A Shilin piac a legnagyobb és leghíresebb éjszakai piac, annak köszönhetően, hogy ez az éjszakai élet egyik közép- és kiindulási pontja mind a helyiek, mind a turisták körében.
Számtalan vendéglátóhely és kis kifőzde adja a hely hangulatát.
A piac a Jiantan metrómegálló közelében fekszik. 

A híres Ximending utcában található a legtöbb színház, a szórakozó-negyed az 1930-as évektől népszerű. 

A Shilin mellett a nagyobb piacok közé tartozik a Taipei Underground Market, a Zhongshan Metro Mall, a Dihua és a Guanghua bazár. 

Múzeumok
A Tajvani Nemzeti Múzeum az ország legrégebbi múzeuma, melynek létrehozását a japán gyarmati kormányzat rendelte el. 1908. október 24-én nyitotta meg kapuit, eredetileg azzal a céllal, hogy emléket állítson az országot átszelő vasútvonal megépítésének. Az akkor még Kormányzói Múzeumnak keresztelt épület 10 000 darabból álló gyűjteménye hamar kinőtte a rendelkezésre álló helyet, helyette 1915-ben emelték a ma is látható palotát.

A Tajvani Szépművészeti Múzeumot 1983. december 24-én adták át, mely az ország első, a modern művészetnek szentelt gyűjteményét mutatja be. A gyűjtemény több, mint 3000 műalkotást tartalmaz, többségében tajvani művészektől származó darabokat.
2000-ben nyílt meg a Kortárs Művészetek Múzeuma Tajpej régi városházának épületében.
A Nemzeti Palotamúzeumban található a világ legnagyobb kínai gyűjteménye, mely az ókortól a császárság bukásáig tartó időszakot öleli fel. Sokan összetévesztik a pekingi Tiltott Városban található Palotamúzeummal. Mindkét intézmény annak a gyűjteménynek birtokolja egy-egy részét, amit a kínai polgárháború kettészakított.
A Fegyveres Erők Múzeuma az ország egyetlen, hadtudománnyal fogalkozó múzeuma.
A Longshan templom
A Wanhua negyedben található a város legismertebb temploma. 1738-ban emelték Kína Fucsien (Fujien) tartományából származó bevándorlók, akik vallási helyként és közösségük központjaként is tekintettek rá. Földrengések és tűzvészek következtében többször megsérült, nem egyszer teljesen elpusztult. 1945 tavaszán az amerikai bombázók célpontja lett, mert falai között titkos japán fegyverraktárt sejtettek. Mint mindig, a városiak ismét felépítették, a II. világháború után néhány hónappal már
újra állt eredeti pompájában a tajpejiek
kitartó munkájának köszönhetően.
A Lungshan templom a hagyományos tajvani építészet szimbóluma, más régi tajvani épületekhez hasonlóan megőrizte dél-kínai jellegét. 

Testvértelepülések
• Houston, USA (1961)
• Lomé, Togo (1966)
• Manila, Fülöp-szigetek (1966)
• Cotonou, Benin (1967)
• Seoul, Dél-Korea (1968)
• Quezon City, Fülöp-szigetek (1968)
• Ho Si Minh-város, Vietnam (1968)
• San Francisco, USA (1970)
• Santo Domingo, Dominikai Köztársaság (1970)
• Guam, USA (1973)
• Tegucigalpa, Honduras (1975)
• Cleveland, USA (1970)
• Jeddah, Szaud-Arábia (1978)
• Indianapolis, USA (1978)
• Marshall (Texas), USA (1978)
• Phoenix, USA (1979)
• Los Angeles, USA (1979)
• Atlanta, USA (1979)
• Oklahoma City, USA (1981)
• Johannesburg, Dél-Afrika (1982)
• Gold Coast, Ausztrália (1982)
• Pretoria, Dél-Afrika (1983)
• San José, Costa Rica (1984)
• Lilongwe, Malawi (1984)
• Versailles, Franciaország (1986)
• Asunción, Paraguay (1987)
• Panama-város, Panama (1989)
• Managua, Nicaragua (1992)
• San Salvador, El Salvador (1993)
• Varsó, Lengyelország (1995)
• Ulan-Ude, Oroszország (1996)
• Boston, USA (1997)
• Dallas, USA (1997)
• Dakar, Szenegál (1997)
• Banjul, Gambia (1997)
• Bissau, Bissau-Guinea (1997)
• Mbabane, Szváziföld (1997)
• Ulánbátor, Mongólia (1997)
• San Nicolas, Mexikó (1997)
• La Paz, Bolivien (1997)
• Guatemalaváros, Guatemala (1998)
• Monrovia, Libéria (1998)
• Vilnius, Litvánia (1998)
• Majuro, Marshall-szigetek (1998)
• Prága, Csehország (2001)
• Riga, Lettország (2001)






A lap eredeti címe: http://hu.wikipedia.org/wiki/Tajpej

2018. November 19.
Zsóka
  Keresés:
     
  Bejelentkezés:
Név:  
Jelszó:  

Regisztráció
Hirdetés

Hirdetés

  © 2018. Oriental Art Kft. MÉDIAAJÁNLAT | KAPCSOLAT | NYILATKOZAT | MÚZEUMOK | KÉP ÉS IRODALOM | OLDALTÉRKÉP Készíttte: InterPont Plus Kft.