Hátterek-témák   |   Követséginfó   |   Gasztronómia   |   Feng Shui   |   Füstölők   |   Fűszerek   |   Kézműves anyagok   |   Gyógynövények   |   Ásványok   |   Vallás   |   Tea   |   Illóolajok   |   Jóga  


Hinduizmus
      |   Hindu Ünnepek   |   A hét anyácska   |   Az indiai holdhónapok   |   Brahma   |   Durgá   |   Káli   |   Kápálikák   |   Pártvatí   |   Sakták   |   Védák   |   Csakra   |   A hindu háromság   |   A Hindu olvasófüzér ( Mala )   |   Aum ( Om )   |   Imádat a hinduizmusban   |   Karma   |   Krisna   |   Laksmí   |   Mahábhárata   |   Mantra   |   Nirvána a hinduizmusban   |   Puránák   |   Rádhárání   |   Ráma   |   Rigvéda   |   Rudráksa   |   Sálagrám síla   |   Siva   |   Szádhuk   |   Szamszára   |   Szaraszvatí   |   Tehenek   |   Vaisnava-szahadzsijá   |   Védák   |   Visnu   |

A Hinduizmus
 
A 800 körül Sankara által kidolgozott indiai vallási rendszer a buddhizmus és az iszlám hatása alatt alakult ki. A brahmanizmus megreformált változata, amely az indiai társadalom felső rétegének támogatásával, a buddhizmus ellen jött létre.
A modernizálás lényege abban állt, hogy a brahmanizmust a tömegek igényeihez igazították, bizonyos fokig demokratizálták. A látványos szertartásokon már nemcsak a társadalom felső rétegei vehettek részt. Bárki megőrizhette őseitől örökölt és számára legmegfelelőbbnek tartott hitét, amellyel az egyetlen, de többféle úton megközelíthető igazság elérésére törekszik. Ezért a hinduizmus nem is tekinthető egységes vallásnak, sokféle vallási irányzat és szokás együttesét jelenti. Ezeket bizonyos - mindenki számára kötelező érvényű - vallási tanítások fogják össze. Ezek szerint: tisztelni kell a három fő istent, Brahmát, Visnut és Sívát, el kell ismerni a Védákat (négy részből álló, az ősi vallási hiedelmeket, szokásokat is leíró szöveggyűjtemény), valamint el kell fogadni a karmatant (azt, hogy miként születik újjá valaki, az az előző életének cselekedetei által meghatározott végzettől, a karmatól függ) és a reinkarnációt (az ember lelkének újjászületése, lélekvándorlás). A hinduizmusban megtalálhatók az ősi indiai hit elemei, a totemizmus és fetisizmus is. Nem volt térítő vallás, mivel csak az lehetett hinduista, aki valamely kasztnak a tagja volt. A buddhizmussal szemben nem terjedt túl India határain.
 
Kik Ők? :
A hinduizmus (amit gyakran Szanátana Dharma ~ “Örökéletű Hit” néven emlegetnek) a sok-sok féle hitrendszerek-, gyakorlatok- és szent írások indiai vallásainak gyüjtőneve. Eredete az ősi Indo-Árja Véda kultúráig nyúlik vissza, így a legrégibbnek számít a világ fő vallásai között, mintegy 940 millió követővel. E nagy számok ellenére befolyása többnyire Indiára korlátozódik, minthogy a Hinduizmusra való áttérés csaknem lehetetlen: abba majdnemhogy bele kell születni.
A hinduizmus lényegét jól jellemzi az ősi Rig Véda egyik sora: “Az igazság egy, bár a bölcsek sokként ismerik azt” (1.kötet 164. ének 46. Verse). Lényegében elmondható, hogy a hittel, szeretettel és kitartással követett bármelyik lelki gyakorlat az önmegvalósulás ugyanolyan végső állapotához vezet, de a hindu gondolatrendszer a különböző hitek egymásmellettélésének szorgalmazásával kitünteti magát, mivel szerinte egyetlen halandó rendszer sem követelheti az egy-és-igaz, tapasztalaton felüli Igazság kizárólagos ismeretét. A hinduk számára ez a gondolat az “Örökéletű Hit”-et meghatározó aktív erő forrása volt az idők kezdete óta, azaz olyan kapcsolat van köztük, mint az Advaita végtelen isteni maga-valósága és a Lét között: Advaita örökre változatlanul, önvilágosítóan megmarad, központinak és áthatónak, az őt körülvevő káosz és folytonos áramlás ellenére.
Általánosságban tekintve a hindu nézetek csaknem az elgondolható nézetek összességét foglalják magukba: a monizmus, dualizmus, a feltételes nem-dualizmus, panteizmus, panenteizmus (amit néha monisztikus-teizmusnak neveznek), szigorú monoteizmus és politeizmus – csak hogy a gyakrabban előforduló irányzatokat említsük - mind belefér és otthont talál a hinduizmus gondolatrendszerében. Ez a tény nem arra utal, hogy lényegében fogalmuk sincs a Végső Igazság lényegét illetően, hanem a már említett Véda alapján igyekeznek elismerni, hogy az sokféleképpen jelenik meg, így egymás nézeteit egyenértékűnek tekintve, azokat tiszteletben tartják.
A smarták néven ismert hindu monisták egy egységet látnak, és a személyes isteneket az egy-és-egyetlen Legfelsőbb Létezés különböző nézőpontokból való látványaként (alak) értelmezik (a prizma által színekre felbontott fehér fényhez hasonlítják), és így mindegyiket imádásra alkalmasnak tartják. Az Isten hinduk által ismertebb alakjai Brahma, Devi, Visnu, Gánes és Síva. Az egyik legkiemelkedőbb hindu monista a szent Ramakrisna, akinek kedvenc Isten-formája Devi volt. Ramakrisna a hagyományos hindu hitet hangoztatta, és megerősítette, hogy a hívek Istent az általuk kedvelt bármilyen formájában (Ista Devata) hívhatják segítségül hogy az Ő kegyelméért esedezzenek a moksa (a halál- és újraszületés körforgásának végetvetése) elérésére.
Bár a hinduizmus nagyon változatos hitek keveréke, a Felvilágosodás kutatása, az újraszületési körforgásból való egyéni kiszabadulás vágya és az ún. ahimsa (~ erőszakmentesség) elve meglepően hatékony összefogó-, egyesítő erőknek bizonyulnak. A hinduk hite szerint a világon minden az egyetemes lélek része, így mindent tisztelni, megőrizni és megóvni kell. Ebből a gondolatból nőtt ki a gondolati türelem és a vegetárianizmus is.

A korunkbeli hinduizmusban általánosan elfogadottnak tekinthető a Szentháromság fogalma, aminek részei (a Kereszténységtől eltérően) a Teremtő, a Fenntartó és a Pusztító (Brahma, Visnu és Síva). Az “avatár” a hindu vallásban az istenség földi megtestesülése, melyek közül a legnépszerűbbek Visnu (a Fenntartó) tíz avatárja: a Hal (Matsya), a Teknősbéka (Kurma), a Vadkan (Varaha), az Oroszlán (Narasimha), a Törpe (Vamána), Baltás Ráma (Parashurama), Ayodya Királyfia (Ramajána), Krisna (Mahábhárata), Buddha, és Kalkin.
Meg kell említeni, hogy a hinduizmust sokan politeisztikus (sok-istenhívő) vallásnak tekintik, ami a fentiek alapján hibásnak tekintendő, minthogy a hindu istenségek nem önállóak, hanem az EGY különböző alakjai. A “dévák” a kereszténység angyalaihoz hasonló anyagtalan teremtmények.
A mai hinduizmusnak négy fő ága: a vaisnaizmus, a saivaizmus, a saktizmus és a smartaizmus. A megosztás istenképzetükön alapszik: míg a vaisnaizmus Istent főleg Fenntartónak (Visnu) látja, addig a saivaizmus szerint Isten lényegében a Pusztító (Síva) és csak a smarták imádják mind a hármat együtt, minthogy az Egy Isten különböző alakjainak tartják.
 
Istenképzet:
Változatos hitek. Sok hindu hisz Istenben (Brahma), mint a személytelen, végső, valóság-világ szellemében. Sokan hiszik hogy Isten egyszerre egy személytelen hatalom és személyes megmentő. Hitük szerint sok, vagy számtalan isten és istennő létezik, melyek az Egyetlen Legfelsőbb Isten különböző kifejeződéseit képviselik. A hindu Szentháromság a világmindenség teremtője (Brahma), megtartója (Visnu) és pusztítója (Síva).
 
Megtestesülések:
Istennek sok, ha éppenségel nem is megszámlálhatatlan megtestesülése és megnyilvánulása (az ún. avatárok) létezik, akiket Istenként imádnak.
A világmindenség és az élet eredete
Sokféle hitek szövevénye. Sokan hiszik hogy a világmindenség folyamatosan újrateremti magát mindaddig, míg a tettek következményei minden egyénből kioltatnak. Sokan hisznek egy Teremtő Istenben is.
 
 
A halál után:
A karma törvényei által az egyén szelleme újraszületik mindaddig amíg végül megvilágosul, és felszabadul az újraszületés alól. Akkor a szellem a végső gyönyörűség állapotába kerül (ún. moksa) és a végső igazsággal és valósággal, azaz a Brahman-nak nevezett Istennel eggyé válik. Az egyén karmája (az egyén tetteinek természetes következményei) határozza meg, hogy milyen életformában születik újra (vannak akik számos mennyekben, vagy poklokban, esetleg alacsonyabb életformában születnek újra).A buddhizmusban a lélek(ha az egyén"jó"volt egyre alacsonyabb életformában születik újjá míg el nem éri a nirvanát,az örök boldogságot
 
Miért van Gonosz?:
A hinduk változatos hiteket tartanak a gonosz eredetét illetően. Némelyek hisznek olyan istenek létezésében, akik képesek gonosz cselekedetekre. Szerintük a legjobb ezeket az isteneket saját oldalunkra állítani, hogy hatalmukkal előnyökhöz jussunk. Sokan hiszik a buddhistákhoz hasonlóan, hogy a gonosz, bűn és halál csupán illúzió, minthogy csupán az ún. Végső Valóság (vagyis Isten) az, ami igazából létező. Ugyancsak a buddhistákhoz hasonlóan sokan hiszik, hogy az embereknek szabadságukban áll rosszat vagy jót cselekedni. A sóvárgás, kötődés és tudatlanság az újraszületések során felhalmozódnak és végül a kapzsiság-, gyűlölet- és erőszaknak nevezett gonoszságban nyilvánulnak meg. A gonosz tüneménye az önzéssel együtt a felvilágosuláson keresztül szűnik meg.
 
Megváltás:
Az újraszületési ciklusokból való kiszabadulás és az Általános Lélekkel (Brahman) való egyesülés elérésére nekünk tisztelnünk és imádnunk kell Istent (vagy isteneket), jótéteményeket tenni, és a dharma szerinti helyes életet kell élnünk (mindenki a saját kasztja és életfázisa alapján), valamint, el kell zarándokolni az Indiában lévő szent helyekre és elmélkedés, yoga, és egy mester segítségével meg kell ismernünk az igazi természetünket, mint a Brahman-nal való egységünket. Az életünk utolsó szakaszában aszketikus, önmegtagadó életmód ajánlatos. Egyes hiduk hiszik, hogy a megváltás a megbocsátó Isten kegyelmi adománya.
 
Érdemtelen szenvedés:
Sokan hiszik, hogy a szenvedés a jelen és korábbi életekből felhalmozódott kapzsiság, gyűlölet és lelki értetlenség következménye, melyet karma néven emlegetnek. Némelyek úgy látják, hogy a szenvedésekkel való türelmes élet a lelki növekedés szempontjából értékes. Ugyanakkor a szenvedést csupán tüneménynek tekintik, a testi gyönyörhöz és fájdalomhoz való kötődés eredményének, minthogy nézeteik szerint semmisem létezik az egy Abszolúton kívül (ami körülbelül Isten fogalmának felel meg).
 
A mai kor kérdései:
Az abortuszt gyűlöletes undokságnak tekintik, minthogy az élet kezdetét a megtermékenyülésre teszik, így szerintük a magzat védelmet érdemel. A homoszexualitást illetően a nézetek a közömböstől a nagyon erős elutasításig terjednek. Ennek oka részben az, hogy a nemi életet általában a megvilágosodással ellenkezőnek tartják, így szerintük csak a házasságban való utódnemzés szempontjából tekinthető elfogadhatónak. A válás és újraházasodás hagyományosan és kulturálisan elfogadhatatlan, bár írásaik nem tiltják egyiket sem, és mostanában egyre elfogadottabbnak tűnik.
 
 
 
Forrás : http://hu.wikipedia.org
 
 
 
A hinduizmus alaptanítása szerint kétféle élőlény létezik, a Legfelsőbb Irányító (Ísvara) és az egyéniséggel bíróindividuális lélek, vagyis az irányított élőlény (dzsíva). Az élőlény a Legfelsőbb szerves része, aki saját „én”-nel,személyiséggel rendelkezik. Ezen alaptétel szerint a hinduizmus két nagy teológiai iskolára osztható fel. Ezek a Rámánudzs (?1017-1137) és Madhva (?1239-1319) és Csaitanja
(1486-1534) nevével fémjelzett vaisnavizmus és a Sankara(788-820) által ismert májáváda iskola.
A vaisnava iskolák szerint egy élőlény bármilyen hatalmas is legyen, sohasem válhat egyenlővé a Legfelsőbb Úrral. A májáváda (személytelen) iskola szerint azonban az egyéni lélek az önmegvalósítás egy bizonyos emelkedett pontján eggyé válhat Istennel. E gyökeresen különböző két felfogások mellett azonban a hinduizmus filozófiai iskoláinak közös megértése az,hogy az élőlények nem azonosak a testükkel. Természetük szerint örök, változatlan személyiséggel rendelkező egyedek,
akik sohasem pusztulnak el. Az örök léleknek e felsorolt transzcendentális tulajdonságai az anyagi természet hatására azonban befedődnek. Ezért a védikus szentírások ennek az anyagi illúziónak, feledékenységnek a megszüntetését szorgalmazzák a különféle vallási gyakorlatok révén. A Védák
azt is szorgalmazzák, hogy az anyagi létezésben lelki önazonosságukat illetően megzavarodott élőlények egy hiteles tanítómesteri láncolathoz, egy tradícióhoz tartozó lelki tanító mesterhez csatlakozzanak annak érdekében, hogy megérthessék az emberi élet valódi küldetését.
 
 
Forrás; www.vallásfórum.hu
 
 
2017. Október 18.
Lukács
  Keresés:
     
  Bejelentkezés:
Név:  
Jelszó:  

Regisztráció
Hirdetés

Hirdetés

  © 2017. Oriental Art Kft. MÉDIAAJÁNLAT | KAPCSOLAT | NYILATKOZAT | MÚZEUMOK | KÉP ÉS IRODALOM | OLDALTÉRKÉP Készíttte: InterPont Plus Kft.