Kökény
A kökény Európában és hazánkban is gyakori gyógynövény. Ez a tüskés cserje a szilva egyik rokona.
//
Elnevezései:
A kökény latin neve: (Prunus spinosa), a kökényszilva latin neve: (Prunus insititia),
magyar népies nevei: kökény, boronafa
A kökény gyümölcs:
Hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye. Az 1-4 m magasra is megnövő cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Kisméretű levelei eliptikusak, lándzsásak, fonákjuk rendszerint molyhos. Virágzata apró, fehér, ötszirmú és a lombfakadás előtt nyílik. (Érdekes népi megfigyelés: A kökény virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás.)
Termése apró, kékesfekete, hamvas, csonthéjas vadgyümölcs. Éretlen termésének húsa erősen fanyar ízű. Akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, amikor a dér már megcsípte, ekkorra megpuhul, fanyarságából veszít, és enyhén édes íze lesz.
Gyümölcsének felhasználása:
Almával mártás készíthető belőle, amit húsokhoz és vadhúsokhoz ízesítőként egyaránt felhasználhatunk. Mézzel, gyógyító hatású dzsem, vagy zselé készítésére használhatjuk.
Gyümölcsbor készítésére is alkalmas. (Híres a spanyolországi Navarra környékén előállított Patxaran).
Likőrt is készítenek belőle, de fogyasztják cukrozott gyümölcsként, vagy gin hozzáadásával 1-2 hónapig érlelve.
Forrás : http://hu.wikipedia.org
| 
